belflora Archives - Medical Healing Point

A hisztamin intolerancia és a bélflóra egyensúlyának összefüggései

Medical Healing Point — Wed, 24 May 2023 10:36:45 +0000

A hisztamin intoleranciáról

Okai, diagnózisa, kezelése és kapcsolata a bélmikrobiom állapotával

Manapság egyre több ember tapasztal magán allergiához vagy intoleranciához hasonló változatos tüneteket. Ezek jellemzően lehetnek a puffadást, alkalmankénti hasmenés, hasfájás, orrdugulást, orrfolyást, különböző bőrtünetek. A panaszaikra megoldást kereső érintettek az interneten ezek alapján hamar belebotlanak a hisztamin intolerancia kifejezésbe, és ugyan ilyen hamar el is vesznek a hisztamin intolerancia vagy más néven a hisztaminózis kapcsán felmerülő kérdésekben.

Lássunk ezek közül néhányat, amit jó, ha tudsz, mielőtt megelégednél annyival, hogy elvégzel egy DAO-szint mérést vagy segítség nélkül belehajszolnád magad egy újabb diétába.

Mi a hisztamin?

Minden egészséges emberi szervezetben jelen van, segíti annak normál és zavartalan működését. Hírvivő molekula (neurotranszmitter), amely kulcsszerepet játszik a szervezet gyulladásos folyamataiban és az immunreakciókban (immunmediátor). A bélben lévő egyes baktériumok a fehérjékben megtalálható aminosavból, a hisztidinből állítják elő.

Külső tényezők is befolyásolhatják a szervezet hisztamin szintjét, például:

Tartós stressz, nagyon intenzív testmozgás.

Magas hisztamin (vagy más biogén amin) tartalmú és a hisztamin felszabadulást fokozó élelmiszerek. (Ezek általában a hosszan érlelt, füstölt, kelesztett, élesztővel készült, tartósított, kovászolt, savanyított termékek. A teljesség igénye nélkül gyakran panaszt okoznak pl.: savanyúkáposzta, savanyúságok, tartósított, feldolgozott, füstölt húskészítmények, alkohol, kávé, tea, hosszan érlelt sajtok, csokoládé, paradicsomos ételek).

Bizonyos gyógyszerek, amelyek a hisztamin lebontását gátolják, vagy annak felszabadulását fokozzák.

Milyen szerepet tölt be az emberi szervezetben?

Hatása, így az általa kiváltott tünetek is attól függenek, hogy a hisztamin hol, milyen típusú receptorhoz kötődik, mennyi hisztamin van jelen, van-e elég hisztamint lebontó enzim és az megfelelő hatékonysággal működik-e.

A kutatók négyféle hisztamin receptort (H1, H2, H3, H4) azonosítottak, melyek közül a H1 receptorok test szerte megtalálhatók (pl.: neuronokon, légutak simaizomsejtjeiben és az erekben). A jól ismert allergiás tünetekért felelősek, de hatással lehetnek az alvás-ébrenlét ciklusára, táplálékbevitelre, kognitív funkciókra: memóriára, tanulásra is.

Mi a hisztamin intolerancia?

A hisztamin intolerancia nem klasszikus értelemben vett intolerancia, az elnevezése eléggé megtévesztő. Valójába nem azt jelenti, hogy a hisztaminra lesz valaki érzékeny. Problémát akkor okoz, ha a hisztamin lebontása valami miatt gátolt és a nagyobb mennyiségű hisztamin a keringésbe jutva, allergiához hasonló és más szervrendszereket érintő panaszokat tud okoz.

Tünetek

Allergiához hasonló tünetek: orrdugulás vagy arcüreg-problémák, különböző bőrtünetek (viszketés, ekcéma, csalánkiütés, bőrpír), súlyosabb esetben ödémásodás, légzési nehézségek
Emésztőszervrendszeri problémák: hányinger, hányás, puffadás, hasmenés, hasi görcsök
Fejfájás vagy migrén, fáradtság, szédülés, fülzúgás
Szabálytalan menstruációs ciklus
Szív és érrendszeri problémák: szívdobogás érzés, magasvérnyomás

Diagnózis

A diagnózis felállítása hazánkban vérvizsgálatból történik a DAO-enzimszint meghatározásával, azonban ez önmagában nem elegendő. A normál tartományban lévő enzimszint sem zárja ki teljesen a hisztaminintolerancia meglétét, illetve nehéz elkülöníteni más hasonló tünetekkel járó betegségektől. Szükség van az érintett részletes kikérdezéséhez (anamnézis felvétel), mert a DAO enzim szint mérésén túl további kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet. (Pl.: szérum réz és cink, magnézium, B12, D-vitamin szint, aktív B6-vitamin szint, triptáz vizsgálata).

Okai

A hisztamin feldolgozásához szükséges DAO (diamino-oxidáz) és a hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) enzim szintjének vagy aktivitásának csökkenése

Hormonális problémák

Bélflóra egyensúlyi állapotának felborulása (Pl.: dysbiózis, bélbetegségek esetén)

Olyan gyógyszerek tartós szedése, amelyek gátolják a hisztamint bontó enzim működését

Kezelése

A hisztamin intolerancia kezelésének jelenleg 2 pillére van. Kezelhető gyógyszeresen (hisztamin receptor blokkolók, antihisztaminok), de a hisztamin-szegény étrend tartása mindenképpen szükséges. Az egyénileg eltérő lehet, hogy kinek meddig kell tartania a diétát és hogyan lehet újra visszavezetni egyes élelmiszereket. Emellett fennálló bélbetegség vagy dysbiózis esetén szükségessé válhat a gyulladásos folyamatok mérsékelése és a nyálkahártyaregeneráció. Kiegészítés képpen, ha fokozott stressz áll fenn, akkor relaxációs-, meditációs- és légzőtechnikák elsajátítása is jótékony hatással lehet.

A bélrendszer és a bélflóra védelméért legtöbbet az egészséges életmóddal, a változatos, kiegyensúlyozott és mértéktartó táplálkozással lehet tenni, figyelembe véve az egyén alap állapotát és betegségeit. A hosszan tartott szigorú diéták, a rostszegény táplálkozás, valamint a túlzott állati fehérje és cukor bevitel következményeként felborulhat a bélflóra egyensúlya.

A szélsőséges étrendek megszüntetése és az egyén állapotának és betegségének megfelelően meghatározott diéta alkalmazása után kialakulhat egy kiegyensúlyozottabb baktériumközösség.

Hisztamin intolerancia hátterében lévő bélflóra eltérés

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a gyulladásos bélbetegségek (IBD) hátterében is sok esetben valószínűsíthető a bélflóra „egyensúlyi” állapotának megváltozása (dysbiózis). Megfigyelték, hogy IBD-s betegekben a DAO-enzim szint aktivitása 50%-kal alacsonyabb az egészséges egyénekhez képest. A bélnyálkahártya károsodása esetén- például gasztroenteritisz, irritábilis bél szindróma, SIBO, gyomor-bélrendszeri műtét vagy gyógyszerek által okozott nyálkahártyakárosodás- csökkenthetik a DAO-aktivitását. A baktériumok túlszaporodása egy másik tényező a hisztamin intolerancia kialakulásában. Bizonyos baktériumok túlszaporodhatnak, ha az ételt nem emésztjük megfelelően, ez hisztamin túltermelést okozhat. A DAO enzimek normál szintje így nem képes lebontani a szervezetben megnövekedett hisztaminszintet, ami reakciót válthat ki. Hisztamin termelő baktériumok (Pl.: egyes Proteobacteria, Clostridium fajok, Klebsiella) fokozott jelenléte erősítheti a hisztamin intoleranciában a tapasztalt panaszokat. Egy tanulmány szerint a bakteriális egyensúlyhiány okozta gyulladás és bélpermeabilitás (szivárgó bél) valószínűleg szerepet játszik a hisztamin intoleranciában. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy az emésztési tünetekkel küzdők 30-55%-a hisztamin intoleranciában is szenved.

A cikket írta: Béres Krisztina dietetikus és táplálkozástudományi szakember

Felhasznált irodalom

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9102523/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30552302/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28042564/
https://www.healthline.com/health/histamine-intolerance#What-is-histamine-intolerance
https://my.clevelandclinic.org/health/articles/24854-histamine
https://drruscio.com/everything-you-need-to-know-about-histamine-intolerance/
Alapvető Információk (hisztamindoki.hu) Crohn’s disease, ulcerative colitis and DAO deficiency | AD Dietistas (adrianaduelo.com)

The post A hisztamin intolerancia és a bélflóra egyensúlyának összefüggései appeared first on Medical Healing Point.

Sokszínű mikrobiom, avagy miért fontos az egészsége, és mi károsíthatja a bélflórát?

Medical Healing Point — Wed, 22 Feb 2023 12:33:33 +0000

Sokszínű mikrobiom

Avagy miért fontos az egészsége, és mi károsíthatja a bélflórát?

Az emberi bélrendszerben több, mint száz milliárd mikroorganizmus (pl.: baktérium, vírus és gomba) él. Ezek közül nem mindegyik betegséget okozó faj, vannak kifejezetten hasznosak is. Hozzájárulhatnak az immunrendszer és emésztőrendszer zavartalan működéséhez, a kiegyensúlyozott endokrin- és idegrendszeri funkciókhoz. Egyes vizsgálatok szerint az összes betegség akár 90 százaléka valamilyen módon kapcsolatban állhat a bélrendszer és a mikrobiom állapotával.

A mikrobiom valójában a mikrobióta (meghatározott helyeket pl.: bélrendszert vagy bőrt kolonizáló mikrobák) és a közvetlen szöveti környezetének az összessége. Genetikai szempontból a szervezetben található mikrobiális genom összessége. A mikrobiomra éppen ezért „genetikai lábnyomként” is hivatkoznak, mivel az egyénre jellemző, megadja az egyedi DNS-ünket. Ebből következtethetünk a szervezet aktuális állapotára, életmódbeli és örökletes tényezőkre, betegségekkel kapcsolatos hajlamokra. Fontos különbség, hogy a mikrobiótát alkotó fajok közül sokan állandó tagjai a közösségnek, de számuk és arányuk változhat.

A bélrendszer mikrobiótája a születés után fokozatosan alakul ki. Az első hétben csak néhány faj mutatható ki, ez a mikroközösség még instabil. Főleg a születés utáni első száz nap a legmeghatározóbb a bélflóra dinamikus változásában. Kisgyermekkorba leggyakrabban a Bifidobactériumok dominálnak a bélflórában, míg felnőttkorra azok értéke csökken.

A felnőttek bélrendszerében legalább 1200 féle mikroorganizmus található. A leggyakoribb csoportok: Firmicutes, Bacteroidetes, Archaebacteria (Methanobrevibacter).

Milyen tényezők módosítják a "normál" bél mikrobiótát?

Külső és a belső tényezők egyaránt befolyásolják a fajok számát és arányát. Hatással van rá a megszületés módja, csecsemőkori táplálás, genetika, nem, kor, a gazdaszervezet immunrendszere és alapbetegségei, környezeti és életmódi változások (pl.: testmozgás, stressz), gyógyszerek (pl.: antibiotikumok), higiéne és a diéta.

Milyen fontos megőrizni bélflóránk egészségét?

Az „egészséges mikrobiom” segít a normál immunfolyamatok kialakításában és fenntartásában. Hozzájárul, hogy a bélhámsejtek közötti kapcsolat megfelelő legyen, egyfajta természetes védővonalat képezve a külvilág és az emberi szervezet között. Segítenek egyes tápanyagok lebontásában, így hozzájárulnak az emésztési folyamatokhoz. Mindeközben olyan anyagokat termelnek, amelyek az emberi szervezet számára is hasznosak (pl.: rövid szénláncú zsírsavak, B2, B6, H- és K-vitaminok). Képesek egymást is táplálni, továbbá olyan antimikrobioális anyagokat termelnek, melyekkel a kórokozó (patogén) fajok szaporodását tudják gátolni.

A cikket írta: Béres Krisztina dietetikus és táplálkozástudományi szakember

Felhasznált irodalom

Backhed F, Fraser CM, Ringel Y, Sanders ME, Sartor RB, Sherman PM, et al. (2012). Defining a healthy human gut microbiome: current concepts, future directions, and clinical applications. Cell Host Microbe. 2012 Nov 15; 12(5):611–622. [PubMed: 23159051]

Bik E. M.:Composition and function of the human-associated microbiota. Nut. Rev. 2009. 67. S164‒S171.

Claesson MJ, Jeffery IB, Conde S, Power SE, O’Connor EM, Cusack S, et al. Gut microbiota composition correlates with diet and health in the elderly. Nature. 2012 Aug 9; 488(7410):178–184. [PubMed: 22797518]

Dave M., Higgins P. D. R.,Middha S., et al.: The human gut microbiome: current knowledge, challenges, and future directions. Translational Research 2012. DOI: 10.1016/j.trsl.2012.05.003.

Dr. Axe. (2023). The Human Microbiome: How It Works + a Diet for Gut Health. Retrieved 2023.02.29 from https://draxe.com/health/microbiome/

Faith JJ, Guruge JL, Charbonneau M, Subramanian S, Seedorf H, Goodman AL, et al. The longterm stability of the human gut microbiota. Science. 2013 Jul 5.341(6141):1237439. [PubMed: 23828941]

JAMES J. P. T., GARZA C.: Summary of the 24th Marabou Symposium: Nutrition and the Human Microbiome. Nutr. Rev (2012) 70. Suppl. 1. S87‒S94.

Janik L. (2020). Mikrobiom-Életünk működtetője, DOI 10.23716/TTO.24.2020.26

Tuddenham S., & Sears C. L. (2015). The Intestinal Microbiome and Health. Curr Opin Infect Dis. 28(5): 464–470. doi:10.1097/QCO.0000000000000196

The post Sokszínű mikrobiom, avagy miért fontos az egészsége, és mi károsíthatja a bélflórát? appeared first on Medical Healing Point.

Diszbiózis – a bélflóra egyensúlyának zavara

Medical Healing Point — Thu, 25 Aug 2022 12:26:02 +0000

Diszbiózis - a bélflóra egyensúlyának zavara

A vastagbelünkben élő baktérium közösség nagyon sok fajból tevődik össze. Ezen fajok sokszínűsége adja bélflóránk változatosságát, egyediségét. Ha ebben az érzékeny közösségben a jó és a káros baktériumok aránya felborul egyensúlytalanság lép fel, ezt hívjuk diszbiózisnak. Ezt az állapotot a jótékony, hasznos baktériumok alacsony mennyisége, illetve a káros baktériumok és egyéb élősködők (gombák vagy paraziták) túlszaporodása hozza létre.Ez a diszbiotikus állapot pedig a bélbarrier sérülésével jár együtt, emésztőszervi gyulladás jelenik meg, amely károsítja a bélhám épségért felelős struktúrákat.

Bélflóránk egészségének, egyensúlyának fontossága:

A humán mikrobiom folyamatos kölcsönhatásban van az immunrendszerrel, az idegrendszerrel, a hormonrendszerrel és az emésztőrendszerrel is. Befolyásolja ezek élettani működését. Szerepet játszhat a szervezetben jelentkező kórképek kialakulásában, hiszen fontos részét képzi az immunszabályozásnak. Ám ezek ok-okozati összefüggéseit még vizsgálja a tudomány.

Lehetséges okok:

bizonyos betegségek (pl.: cukorbetegség, májbetegségek, emésztőrendszeri betegségek)
gyakori stressz
helytelen táplálkozás
kevés mozgás
nem megfelelő alvás
bizonyos gyógyszerek szedése (pl. antibiotikumkúra)
alkoholfogyasztás

Előfordulási gyakoriság:

A megváltozott, modern életmód következményeképp drasztikusan megnőtt a diszbiózisos esetek száma. Magyarországon évente 300 ezer új emésztőszervi gyulladással élő beteget regisztrálnak.

Gyakori tünetek, figyelmeztető jelek:

A diszbiózis tünetei nem tipikusak: más emésztőszervi betegségekre is utalhatnak, ezért sok esetben nem derül ki a valódi probléma.

Mindennapokban gyakran megjelenő túlzott flatulencia (bélgázképződés) vagy puffadás.
Lehangoltság, szorongás vagy depresszió.
Étkezések utáni rosszullét, hasi diszkomfort érzés.
Vitamin és tápanyaghiányok, felszívódási zavarok.
Diagnosztizált irritábilis bélszindróma.
Nehezen gyógyuló gyulladt aknék (pattanások).
Hasmenés, székrekedés vagy ezek kombinált, váltakozó megjelenése.
Nyákos vagy nehezen ürülő széklet.

Ha a fentiek közül öt vagy több tünet jelentkezik lehetséges, hogy diszbiózis áll fenn.

Amik növelhetik a diszbiózis kialakulásának valószínűségét:

irritábilis bél szindróma (IBS)
gyulladásos bélbetegségek (IBD)
egy korábbi gyomorhurut vagy ételmérgezés
hosszan tartó antibiotikumkezelés
krónikus fáradtság
bizonyos gyógyszerek: pl. savlekötők használata
autoimmun betegségek, mint pl. Hashimoto-betegség, sclerosis multiplex

Diszbiózis lehetséges következményei:

bélgyulladás, irritábilis bélszindróma
hasmenés vagy székrekedés
alvásproblémák
felszívódási zavarok és vitaminhiányok
hormonháztartási zavarok (pl. ösztrogéndominancia)
kolorektális rák
metabolikus szindróma
immunhiány
elhízás
diabétesz, inzulinrezisztencia
májbetegségek
mentális betegségek

Diagnosztika:

A diszbiózis megállapítása csak mikrobiom vizsgálattal történhet, aminek köszönhetően információt kaphatunk a bélflóra fajösszetételéről. Szintén ezzel az eljárással a diszbiózis kezelésének hatékonyságát is nyomonkövethetjük -ismételt mintavételek segítségével-.

Terápia:

A vizsgálati eredmény információi alapján meghatározhatjuk, hogy az adott bélflórának mivel tudunk segíteni. Melyek azok a hatóanyagok, eljárások, amikkel a patogén baktériumok eliminálhatók a bélből. Továbbá, hogy melyek azok a jó baktériumok, amikből kevés van és vissza kell őket telepíteni a bélflórába (visszakolonizálás). Ennek alapja a megfelelő életmód kialakítása és a célzott, egyénre szabott kezelés például probiotikumokkal.

Mivel a bélmikrobim egyensúlyhiányát, zavarát egyre inkább egy adott betegség vagy rossz egészségi állapot jelzőjeként ismerik fel, mindenképp hasznos és érdemes feltérképeznünk saját bélflóránk állapotát, hiszen ezáltal fontos lépéseket tehetünk betegségek megelőzésének és gyógyításának irányába.

Szerző: Repcsák Regina, dietetikus

Felhasznált irodalom:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8208139/

https://doi.org/10.1016/j.chom.2011.10.003

http://dx.doi.org/10.1136/gutjnl-2014-308514

http://www.saragottfriedmd.com/dysbiosis-symptoms-and-conditions/

http://www.epa.hu/00600/00691/00156/pdf/EPA00691_mtud_2016_09_1099-1107.pdf

The post Diszbiózis – a bélflóra egyensúlyának zavara appeared first on Medical Healing Point.