A holisztikus gondolkodásmód a teljességből indul ki, a komplex egésztől közelít a részletek felé, míg a modern medicina a molekuláris szinteket kutatja. Az utóbbi szemlélet nagyon távol áll az egész, az összesség törvényeinek az elfogadásától. Az egész és a rész viszonyában mindkettő kapcsolatrendszere meghatározó. Mind makrokozmosz, mind mikrokozmosz. A makrokozmosz az embert körülvevő világ, míg a mikrokozmosz maga az emberi test. Mindkettő ugyanazon elv alapján működik.

A több ezer éves kínai filozófiai tanítás szerint az emberi test a világegyetem kicsinyített mása. Minden, ami az emberi szervezetben lezajlik, összefügg a világban végbemenő folyamatokkal. Az élővilág minden egyede egyetemes törvény szerint működik. A szervezet egyetlen parányi egységben nem jöhet létre változás nélkül, hogy a többi összes sejtre ne legyen hatással. A szervezet mindig az egyensúlyi állapot megteremtésére törekszik. Az európai ember anyagnak tekinti a testet. Az a nézet uralkodik, hogy csak az igaz, amit a tudomány be tud bizonyítani. A kínai gyógyászatban az energiák szüntelen áramlása a központi elv és ezáltal, mint természetgyógyászati módszerek egyike, azok betörésével jutottunk közelebb az igazsághoz.

Meg kell ismerni az élet és a világmindenség törvényeit és aszerint élni, mert a törvények működnek attól függetlenül, hogy hisszük vagy sem, tudjuk bizonyítani vagy sem. Minden távol keleti gyógymódra jellemző felfogás, hogy az emberi test, lélek és szellem egységet alkot. Ezért ezt a három tényezőt minden esetben együttesen kell figyelni és javítani.