1992-ben kezdtem a pályafutásomat az egészségügyben, a pulmonológián. Ezt követően az onkológia lett a másik meghatározó terület az életemben – mindkettő hatalmas mérföldkő volt számomra.

Ezeken a területeken tanultam meg igazán, mit jelent a valódi gondoskodás, és mennyire fontos az emberek számára az empátia, a figyelem, a segítség és a törődés. Néha pedig egyszerűen csak egy jó szó. Hiszem, hogy ezt a hivatást igazán csak szívből lehet végezni.

Sajnos a magyar egészségügyben sokáig kevés lehetőségem volt arra, hogy a holisztikus szemléletű gyógyítás iránti érdeklődésemet a munkám során is kibontakoztassam, és tanácsot sem adhattam ezzel kapcsolatban, noha már ekkor is erősen foglalkoztatott ez a megközelítés.

Ma már úgy gondolom, hogy ez lehet a jövő egyik útja a gyógyulás felé: egy olyan szemlélet, amely nem csupán a tüneteket kezeli, hanem az embert egészében tekinti, és a test mellett a lelket is figyelembe veszi a gyógyítás során.