Sokszínű mikrobiom
Avagy miért fontos az egészsége, és mi károsíthatja a bélflórát?
Az emberi bélrendszerben több, mint száz milliárd mikroorganizmus (pl.: baktérium, vírus és gomba) él. Ezek közül nem mindegyik betegséget okozó faj, vannak kifejezetten hasznosak is. Hozzájárulhatnak az immunrendszer és emésztőrendszer zavartalan működéséhez, a kiegyensúlyozott endokrin- és idegrendszeri funkciókhoz. Egyes vizsgálatok szerint az összes betegség akár 90 százaléka valamilyen módon kapcsolatban állhat a bélrendszer és a mikrobiom állapotával.
A mikrobiom valójában a mikrobióta (meghatározott helyeket pl.: bélrendszert vagy bőrt kolonizáló mikrobák) és a közvetlen szöveti környezetének az összessége. Genetikai szempontból a szervezetben található mikrobiális genom összessége. A mikrobiomra éppen ezért „genetikai lábnyomként” is hivatkoznak, mivel az egyénre jellemző, megadja az egyedi DNS-ünket. Ebből következtethetünk a szervezet aktuális állapotára, életmódbeli és örökletes tényezőkre, betegségekkel kapcsolatos hajlamokra. Fontos különbség, hogy a mikrobiótát alkotó fajok közül sokan állandó tagjai a közösségnek, de számuk és arányuk változhat.
A bélrendszer mikrobiótája a születés után fokozatosan alakul ki. Az első hétben csak néhány faj mutatható ki, ez a mikroközösség még instabil. Főleg a születés utáni első száz nap a legmeghatározóbb a bélflóra dinamikus változásában. Kisgyermekkorba leggyakrabban a Bifidobactériumok dominálnak a bélflórában, míg felnőttkorra azok értéke csökken.
A felnőttek bélrendszerében legalább 1200 féle mikroorganizmus található. A leggyakoribb csoportok: Firmicutes, Bacteroidetes, Archaebacteria (Methanobrevibacter).
Milyen tényezők módosítják a "normál" bél mikrobiótát?
Külső és a belső tényezők egyaránt befolyásolják a fajok számát és arányát. Hatással van rá a megszületés módja, csecsemőkori táplálás, genetika, nem, kor, a gazdaszervezet immunrendszere és alapbetegségei, környezeti és életmódi változások (pl.: testmozgás, stressz), gyógyszerek (pl.: antibiotikumok), higiéne és a diéta.
A bélrendszer és a bélflóra védelméért legtöbbet az egészséges életmóddal, a változatos, kiegyensúlyozott és mértéktartó táplálkozással lehet tenni, figyelembe véve az egyén alap állapotát és betegségeit. A hosszan tartott szigorú diéták, a rostszegény táplálkozás, valamint a túlzott állati fehérje és cukor bevitel következményeként felborulhat a bélflóra egyensúlya. Aki rendszertelen időpontokban étkezik, annak a rendezetlenebbé válhat a bélmozgása is.
A szélsőséges étrendek megszüntetése és az egyén állapotának és betegségének megfelelően meghatározott diéta alkalmazása után kialakulhat egy kiegyensúlyozottabb baktériumközösség.
Milyen fontos megőrizni bélflóránk egészségét?
Az „egészséges mikrobiom” segít a normál immunfolyamatok kialakításában és fenntartásában. Hozzájárul, hogy a bélhámsejtek közötti kapcsolat megfelelő legyen, egyfajta természetes védővonalat képezve a külvilág és az emberi szervezet között. Segítenek egyes tápanyagok lebontásában, így hozzájárulnak az emésztési folyamatokhoz. Mindeközben olyan anyagokat termelnek, amelyek az emberi szervezet számára is hasznosak (pl.: rövid szénláncú zsírsavak, B2, B6, H- és K-vitaminok). Képesek egymást is táplálni, továbbá olyan antimikrobioális anyagokat termelnek, melyekkel a kórokozó (patogén) fajok szaporodását tudják gátolni.
A cikket írta: Béres Krisztina dietetikus és táplálkozástudományi szakember
Felhasznált irodalom
Backhed F, Fraser CM, Ringel Y, Sanders ME, Sartor RB, Sherman PM, et al. (2012). Defining a healthy human gut microbiome: current concepts, future directions, and clinical applications. Cell Host Microbe. 2012 Nov 15; 12(5):611–622. [PubMed: 23159051]
Bik E. M.:Composition and function of the human-associated microbiota. Nut. Rev. 2009. 67. S164‒S171.
Claesson MJ, Jeffery IB, Conde S, Power SE, O’Connor EM, Cusack S, et al. Gut microbiota composition correlates with diet and health in the elderly. Nature. 2012 Aug 9; 488(7410):178–184. [PubMed: 22797518]
Dave M., Higgins P. D. R.,Middha S., et al.: The human gut microbiome: current knowledge, challenges, and future directions. Translational Research 2012. DOI: 10.1016/j.trsl.2012.05.003.
Dr. Axe. (2023). The Human Microbiome: How It Works + a Diet for Gut Health. Retrieved 2023.02.29 from https://draxe.com/health/microbiome/
Faith JJ, Guruge JL, Charbonneau M, Subramanian S, Seedorf H, Goodman AL, et al. The longterm stability of the human gut microbiota. Science. 2013 Jul 5.341(6141):1237439. [PubMed: 23828941]
JAMES J. P. T., GARZA C.: Summary of the 24th Marabou Symposium: Nutrition and the Human Microbiome. Nutr. Rev (2012) 70. Suppl. 1. S87‒S94.
Janik L. (2020). Mikrobiom-Életünk működtetője, DOI 10.23716/TTO.24.2020.26
Tuddenham S., & Sears C. L. (2015). The Intestinal Microbiome and Health. Curr Opin Infect Dis. 28(5): 464–470. doi:10.1097/QCO.0000000000000196