A vastagbelünkben élő baktérium közösség nagyon sok fajból tevődik össze. Ezen fajok sokszínűsége adja bélflóránk változatosságát, egyediségét. Ha ebben az érzékeny közösségben a jó és a káros baktériumok aránya felborul egyensúlytalanság lép fel, ezt hívjuk diszbiózisnak. Ezt az állapotot a jótékony, hasznos baktériumok alacsony mennyisége, illetve a káros baktériumok és egyéb élősködők (gombák vagy paraziták) túlszaporodása hozza létre.Ez a diszbiotikus állapot pedig a bélbarrier sérülésével jár együtt, emésztőszervi gyulladás jelenik meg, amely károsítja a bélhám épségért felelős struktúrákat. 

Bélflóránk egészségének, egyensúlyának fontossága: 

A humán mikrobiom folyamatos kölcsönhatásban van az immunrendszerrel, az idegrendszerrel, a hormonrendszerrel és az emésztőrendszerrel is. Befolyásolja ezek élettani működését. Szerepet játszhat a szervezetben jelentkező kórképek kialakulásában, hiszen fontos részét képzi az immunszabályozásnak. Ám ezek ok-okozati összefüggéseit még vizsgálja a tudomány.

Lehetséges okok: 

• bizonyos betegségek (pl.: cukorbetegség, májbetegségek, emésztőrendszeri betegségek)
• gyakori stressz
• helytelen táplálkozás
• kevés mozgás
• nem megfelelő alvás
• bizonyos gyógyszerek szedése (pl. antibiotikumkúra)
• alkoholfogyasztás

Előfordulási gyakoriság: 

A megváltozott, modern életmód következményeképp drasztikusan megnőtt a diszbiózisos esetek száma. Magyarországon évente 300 ezer új emésztőszervi gyulladással élő beteget regisztrálnak.

Gyakori tünetek, figyelmeztető jelek:

A diszbiózis tünetei nem tipikusak: más emésztőszervi betegségekre is utalhatnak, ezért sok esetben nem derül ki a valódi probléma.

• Mindennapokban gyakran megjelenő túlzott flatulencia (bélgázképződés) vagy puffadás.
• Lehangoltság, szorongás vagy depresszió.
• Étkezések utáni rosszullét, hasi diszkomfort érzés.
• Vitamin és tápanyaghiányok, felszívódási zavarok.
• Diagnosztizált irritábilis bélszindróma.
• Nehezen gyógyuló gyulladt aknék (pattanások). 
• Hasmenés, székrekedés vagy ezek kombinált, váltakozó megjelenése.
• Nyákos vagy nehezen ürülő széklet.

Ha a fentiek közül öt vagy több tünet jelentkezik lehetséges, hogy diszbiózis áll fenn.

Amik növelhetik a diszbiózis kialakulásának valószínűségét:

• irritábilis bél szindróma (IBS)
• gyulladásos bélbetegségek (IBD)
• egy korábbi gyomorhurut vagy ételmérgezés
• hosszan tartó antibiotikumkezelés
• krónikus fáradtság
• bizonyos gyógyszerek: pl. savlekötők használata 
• autoimmun betegségek, mint pl. Hashimoto-betegség, sclerosis multiplex

Diszbiózis lehetséges következményei:

• bélgyulladás, irritábilis bélszindróma
• hasmenés vagy székrekedés
• alvásproblémák
• felszívódási zavarok és vitaminhiányok
• hormonháztartási zavarok (pl. ösztrogéndominancia)
• kolorektális rák
• metabolikus szindróma
• immunhiány
• elhízás
• diabétesz, inzulinrezisztencia
• májbetegségek
• mentális betegségek

Diagnosztika: 

A diszbiózis megállapítása csak mikrobiom vizsgálattal történhet, aminek köszönhetően információt kaphatunk a bélflóra fajösszetételéről. Szintén ezzel az eljárással a diszbiózis kezelésének hatékonyságát is nyomonkövethetjük -ismételt mintavételek segítségével-.

Terápia:

A vizsgálati eredmény információi alapján meghatározhatjuk, hogy az adott bélflórának mivel tudunk segíteni. Melyek azok a hatóanyagok, eljárások, amikkel a patogén baktériumok eliminálhatók a bélből. Továbbá, hogy melyek azok a jó baktériumok, amikből kevés van és vissza kell őket telepíteni a bélflórába (visszakolonizálás). Ennek alapja a megfelelő életmód kialakítása és a célzott, egyénre szabott kezelés például probiotikumokkal. 

Mivel a bélmikrobim egyensúlyhiányát, zavarát egyre inkább egy adott betegség vagy rossz egészségi állapot jelzőjeként ismerik fel, mindenképp hasznos és érdemes feltérképeznünk saját bélflóránk állapotát, hiszen ezáltal fontos lépéseket tehetünk betegségek megelőzésének és gyógyításának irányába.

Szerző: Repcsák Regina, dietetikus